„Van egy ismerősöm, ő intézi az IT-t. Olcsóbb, mint egy profi cég."

Ez a mondat. Gyakran halljuk.

És érthető a gondolkodás mögötte:

  • Ismerem a srácot/csajt
  • Megbízható (gondolom)
  • Olcsóbb, mint egy „nagy" IT-cég
  • „Eddig is működött"

De aztán egyszer csak... nem működik.

Pénteken leáll a szerver. Az ismerős:

  • Nem elérhető
  • Másik cégnél van
  • „Most nem tudok, hétvégére nézek rá"
  • Vagy a kedvencem: „Ja, ez bonyolultabb, mint hittem... nem is igazán az én szakterületem"

És akkor rájössz: ez nem spórolás. Ez időzített bomba.

Ebben a cikkben megmutatom, miért kerül többe hosszútávon az „ismerős IT-s" modell, mint egy professzionális IT-szolgáltatás. Számokkal, valós esetekkel.

A „Majd intézi Pistike" szindróma

Először is: tisztázzuk, kiről beszélünk.

Az „ismerős IT-s" általában:

  • Részmunkaidős/mellékállás: Van „rendes" munkája, ezt mellékesen csinálja
  • Egyéni vállalkozó: Egyedül dolgozik, nincs csapat
  • Havonta 1-2x kijár: „Megnézi" a rendszert, ha probléma van
  • Nincs SLA: Nincs garantált reakcióidő
  • Nincs dokumentáció: Minden az ő fejében van
  • Nincs monitoring: Csak akkor tud a problémáról, ha szólsz neki

Ne érts félre: nem rossz ember. Lehet, hogy szakmailag ügyes. De...

...egy ember NEM lehet 24/7 elérhető, NEM tud minden szakterületet, és NEM helyettesítheti egy professzionális csapatot.

A 3 kritikus probléma az „ismerős IT" modellben

❌ 1. Probléma: Nincs felelősség – „Nem ér rá"

Péntek délután. A levelezés leáll. Telefonálsz az ismerősnek.

Ismerős: „Jaj, bocsi, most másik cégnél vagyok. Este ráné... Tudod mit, holnap délután megyek. Addig hívd újra a szervert."

Szombat délután:

Ismerős: „Ja, ez bonyolultabb... Hétfőn folytatom."

Eredmény: 3 napos email-leállás. Hétvégén nem tudtál dolgozni (pedig kellett volna). Hétfőn káosz.

És tudod, mi a legrosszabb? Nem tehetsz semmit.

Mert:

  • Nincs SLA (szerződésben rögzített reakcióidő)
  • Nincs alternatíva (senki más nem ismeri a rendszert)
  • Nincs helyettesítés (ha ő nem ér rá, nincs más)

Valós eset #1: A győri családi vállalkozás

35 számítógép, építőipari cég. Az IT-t egy „barát" intézte, aki főállásban egy másik cégnél dolgozott.

Egy szombat reggel leállt a szerver (merevlemez hiba). Az ismerős:

  • Szombaton nem volt elérhető (családi program)
  • Vasárnap megnézte → „új merevlemez kell"
  • Hétfőn rendelte meg → szerdán érkezett meg
  • Csütörtökön építette be → pénteken állt vissza

Eredmény: 6 napos teljes leállás. Nem tudtak árajánlatot készíteni, számlázni, projekteket kezelni.

Költség:

  • Elveszett bevétel: ~1,8M Ft (6 napi átlag árbevétel)
  • IT javítás: 120k Ft
  • Alkalmazottak fizetése (akik nem tudtak dolgozni): ~800k Ft
  • Összesen: ~2,72M Ft

Kérdés: Megérte a „spórolás"?

❌ 2. Probléma: Nincs dokumentáció – „Csak ő tudja"

Minden az ismerős fejében van:

  • Hálózati jelszavak
  • Szerverbeállítások
  • Licenckulcsok
  • Szolgáltatói hozzáférések
  • Backup konfiguráció

És mi van, ha:

  • Felmondott? (jobb ajánlatot kapott)
  • Beteg lett? (tartósan)
  • Elköltözött? (külföldre)
  • Megharagudott? (nem adja át az infókat)

Akkor meg vagy lőve.

Valós eset #2: A mosonmagyaróvári kereskedelmi cég

28 számítógép, nagykereskedés. Az IT-t egy „srác" intézte részmunkaidőben, 3 évig.

Egyszer csak felmondott (új munkát kapott, másik városban). Probléma:

  • Nincs jelszólista → admin fiókok elérhetetlenek
  • Nincs hálózati dokumentáció → nem tudják, mi hol van
  • Nincs backup leírás → nem tudják, hogyan állítsanak vissza
  • Nincs licenclista → nem tudják, mit kell megújítani

Az új IT-s (mi voltunk) 2 hétig „reverse engineering"-gelt: próbálta kitalálni, hogyan van összekötve minden.

Költség:

  • Felmérés + dokumentáció: 600k Ft
  • Jelszó-reset + újrakonfiguráció: 250k Ft
  • Kiesett munkaidő (nem tudtak dolgozni rendesen): ~400k Ft
  • Összesen: ~1,25M Ft

És ez megelőzhető lett volna egy egyszerű dokumentációval.

🔥 Kritikus kockázat:

Ha egyetlen ember fejében van az összes IT-tudás, akkor egyetlen ember túsza vagy.

❌ 3. Probléma: Nincs helyettesítés – „Mi van, ha abbahagyja?"

Az ismerős IT-s egyedül dolgozik. Ez azt jelenti:

  • Nincs aki helyettesítse (szabadság, betegség)
  • Korlátozott tudás (egy ember nem tud mindent)
  • Nincs 24/7 elérhetőség (ő is ember, pihennie kell)

Egy professzionális IT-szolgáltatónál (pl. BUSINESS-IT):

  • ✅ Csapat: Ha valaki szabadságon/beteg, van aki helyettesíti
  • ✅ Széleskörű tudás: Különböző szakterületek (hálózat, szerver, felhő, biztonság)
  • ✅ SLA alapján garantált reakcióidő: Monitoring + riasztás automatikusan, helpdesk munkaidőben
  • ✅ Dokumentáció: Minden le van írva → bárki be tud kapcsolódni

A „spórolás" valódi ára: Számítsuk ki!

Hasonlítsuk össze a két modellt egy 30 számítógépes cégnél:

Modell A: „Ismerős IT-s"

Havi díj (havonta 2x kijárás) 50-80k Ft/hó
+ Eseti problémák (óradíj: 15k Ft/ó, átlag 10 ó/év) +150k Ft/év
+ Leállások (3-4 nagyobb/év, átlag 500k Ft/leállás) +1,5M Ft/év
ÉVES KÖLTSÉG ~2,45M Ft/év

Modell B: Professzionális IT-szolgáltató (BUSINESS-IT)

Havidíjas csomag (proaktív monitoring, helpdesk) 149k Ft/hó
Leállások (0-1/év, max 30 perc) ~50k Ft/év
ÉVES KÖLTSÉG ~1,84M Ft/év

Különbség: ~610.000 Ft MEGTAKARÍTÁS/év

És ez még csak a pénzügyi különbség. Nem számoltuk:

  • Nyugalmat (nincs pénteki krízis)
  • Kiszámíthatóságot (fix havi díj)
  • Proaktivitást (megelőzés, nem tűzoltás)
  • Szakértelmet (csapat, nem egy ember)
  • Dokumentációt (nincs függőség)
  • SLA-t (garantált reakcióidő)

Mikor éri meg az „ismerős IT"? (Spoiler: szinte soha)

Legyünk őszinték: van, amikor működhet az „ismerős IT" modell. De nagyon ritka.

Működhet, ha:

  • Nagyon kicsi a cég (5-10 számítógép max)
  • Nincs kritikus rendszer (nem baj, ha leáll 1-2 napra)
  • Az ismerős tényleg szakértő (nem csak „ért az IT-hoz")
  • Van dokumentáció és helyettesítési terv
  • Világos szerződés van (SLA, árak, felelősség)

De ha 15+ számítógéped van, vagy kritikus rendszereid, akkor ez a modell kockázatos.

A különbség a „hétvégi IT-s" és a profi MSP között:

  • Egyéni: Egy ember tudása, ideje, elérhetősége
  • Csapat: Több szakértő, folyamatos lefedettség, széles tudásbázis
  • Reaktív: Csak akkor lép, amikor már baj van
  • Proaktív: Monitoring, riasztás, megelőzés (pl. NinjaOne RMM)
  • Nincs garancia: „Majd megoldom valahogy"
  • SLA szerinti: Szerződésben rögzített reakcióidő

Mit tehetsz, ha jelenleg „ismerős IT" modellje van?

Ne aggódj, nem vagy egyedül. És nem kell mindent egyik napról a másikra megváltoztatni.

3 lépés az átálláshoz:

1. Kérj párhuzamos auditot

Egy profi IT-szolgáltatótól kérj auditot. Megnézzük:

  • Mi van dokumentálva? Mi nincs?
  • Vannak-e rejtett kockázatok?
  • Mennyire elavult a rendszer?
  • Van-e megfelelő backup?

2. Hasonlítsd össze az árakat (reálisan)

Ne csak a havidíjat nézd! Számold ki:

  • Hány leállás volt tavaly? Mennyibe került?
  • Mennyi idődet vette el tűzoltás?
  • Mennyit költöttél eseti javításra?

Aztán tedd mellé a profi szolgáltató ajánlatát (fix díj, kevesebb leállás).

3. Fokozatos átállás

Nem kell azonnal váltani. Lehet fokozatosan:

  • 1. lépés: Proaktív monitoring bevezetése (RMM)
  • 2. lépés: Dokumentáció elkészítése
  • 3. lépés: Teljes üzemeltetés átadása

Záró gondolat: Az IT nem hobbi, hanem üzleti alapfeltétel

20 évvel ezelőtt még működhetett az „ismerős IT" modell. De ma már az IT nem kiegészítő, hanem üzleti alapfeltétel.

Ha leáll az IT:

  • Nem tudsz számlázni
  • Nem tudsz kommunikálni ügyfelekkel
  • Nem tudsz szállítani/termelni
  • Nem tudsz dolgozni

Kérdés: Mennyire kockázatos, ha ezt egyetlen ember „jóindulatára" és idejére bízod?

Kérj összehasonlító ajánlatot!

Megmutatjuk, mennyibe kerül jelenleg az IT-d (rejtett költségekkel együtt), és mennyit takarítanál meg egy profi IT-szolgáltatóval.

Összehasonlító ajánlat kérése

Kapcsolódó cikkek: