Egy céget vezetni annyi, mint egyszerre több fronton helytállni: ügyfelek, munkatársak, pénzügyek, logisztika. Az informatika ebben általában addig nem téma, amíg valami el nem romlik. Aztán hirtelen minden más leáll miatta.

Ez a cikk azokról az IT-problémákról szól, amelyekkel a magyar kis- és középvállalkozások a leggyakrabban szembesülnek. Nem technikai kézikönyv – hanem egy gyakorlati útmutató, amely segít felismerni a gondokat, megérteni a hatásukat, és eldönteni, mit érdemes tenni velük.

Végigvesszük a hétköznapi bosszúságoktól (lassú hálózat, nyomtatási gondok) az egzisztenciális fenyegetésekig (zsarolóvírus, teljes adatvesztés), és minden témánál megmutatjuk: mi a tünet, mi az ok, és mi az a gyakorlati lépés, amelyet cégvezetőként megtehetsz – informatikai végzettség nélkül is.

Nem kell értened a technológiához – de fontos, hogy felismerd: az IT a vállalkozásod kritikus infrastruktúrája. Ugyanúgy, ahogy a villamos hálózat vagy a vízvezeték: amíg működik, nem gondolsz rá. Amikor leáll, minden más is megáll.

Lassú hálózat és internetproblémák

A legtöbb vállalkozásnál ez az a probléma, amelyik a leggyakrabban okoz napi szintű frusztrációt. Nem feltétlenül látványos – nem áll le semmi teljesen –, de folyamatosan lassít, akadályoz, és apránként eszi meg a munkatársak idejét.

Tipikus tünetek

Ismerős valamelyik?

  • Az e-mailek megnyitása percekig tart, a csatolmányok feltöltése végtelen.
  • A felhőalapú szoftverek (számlázó, vállalatirányítási rendszer, CRM) „gondolkodnak" – vagy időnként nem érhetők el.
  • Videóhívások közben szaggatott a hang és a kép, ami megnehezíti az ügyfélkommunikációt.
  • A Wi-Fi bizonyos irodai területeken alig fog, másokban teljesen kiesik.

Ezek a tünetek külön-külön apróságnak tűnnek. Együtt viszont napi szinten akadályozzák a hatékony munkavégzést.

Ami még rosszabb: a munkatársak megszokják. Alkalmazkodnak a lassúsághoz – előbb indítják el a gépet, megvárják, amíg betölt, kerülő megoldásokat használnak. Ezt nem jelentik, mert „hát, mindig is ilyen volt". Egy cégvezető gyakran nem is tud róla, hogy a csapata napi szinten küzd a hálózattal – amíg egyszer egy ügyféltárgyaláson ő maga is megtapasztalja.

Miért lassul a céges hálózat?

A hálózati problémák mögött ritkán egyetlen ok áll. A leggyakoribb okok, amelyekkel az üzemeltetés során találkozunk:

  • Elavult hálózati eszközök: A router vagy switch, amelyet a cég alapításakor vásároltak, nem biztos, hogy alkalmas a mai terhelésre. Az eszköz ugyanaz, de közben megduplázódott a munkatársak száma és a használt felhőszolgáltatások mennyisége.
  • Rosszul konfigurált Wi-Fi: Egy rosszul elhelyezett access point vagy egy otthoni célra tervezett router irodai környezetben nem képes stabil lefedettséget adni. A probléma Wi-Fi lefedettség feltérképezéssel pontosan diagnosztizálható.
  • Internetszolgáltatói korlátok: A vállalkozás kinőtte az aktuális sávszélességet, vagy a szolgáltató nem nyújt üzleti szintű rendelkezésre állást.
  • Hiányzó hálózati szegmentáció: Ha a vendég-Wi-Fi, az IoT-eszközök és a munkaállomások ugyanazon a hálózaton osztoznak, az nemcsak lassú, hanem biztonsági kockázat is.

Az üzleti hatás – amikor a lassúság pénzbe kerül

A lassú hálózat ritkán jelenik meg egyetlen nagy kiesésként. Inkább folyamatos, apró veszteségek formájában: egy elmaradt ajánlatkérés, egy szaggatott ügyfélhívás, egy lassú számlázási ciklus. Aki kiszámolta már, mit jelent az állásidő valódi ára a saját cégénél, az tudja: a hálózati problémák összesített költsége meglepően magas – még akkor is, ha egyszerre soha nem állítják le a teljes céget.

Mit tehetsz? Az első lépés a diagnózis. Egy hálózatfelmérés megmutatja, hol vannak a szűk keresztmetszetek: eszközben, konfigurációban vagy sávszélességben. A megoldás innen már konkrét és tervezhető.

Néhány gyakori, alacsony költségű lépés, amelyik sokat javíthat:

  • Hálózati eszközök újraindítása: Egyszerű, mégis meglepően sokszor segít – különösen, ha a router vagy switch hónapok óta folyamatosan fut.
  • Vendég-Wi-Fi leválasztása: Ha az ügyfelek, beszállítók és alkalmazottak ugyanazon a hálózaton vannak, a sávszélesség és a biztonság egyaránt sérül.
  • Internetkapcsolat felülvizsgálata: Érdemes ellenőrizni, hogy az aktuális szolgáltatói csomag megfelel-e a tényleges igényeknek. Egy üzleti sávszélesség-bővítés gyakran olcsóbb, mint gondolnád.
  • Professzionális hálózatfelmérés: Ha a belső próbálkozások nem hoznak eredményt, egy szakember egy-két óra alatt megtalálja a problémát – és javaslatot ad a megoldásra.

Hardver meghibásodások és eszközéletciklus

A számítógépek, szerverek és hálózati eszközök nem örökéletűek. Ennek ellenére sok cégnél addig használják őket, amíg teljesen fel nem mondják a szolgálatot – és akkor derül ki, hogy csere kellene, méghozzá azonnal.

A leggyakoribb hardverproblémák

Az irodai környezetben a leggyakrabban ezekkel találkozunk:

  • Merevlemez (HDD/SSD) meghibásodás: A hagyományos merevlemezek mechanikus alkatrészei idővel elkopnak. Az SSD-k élettartama is véges – a figyelmeztetések általában megjelennek, de csak akkor, ha valaki figyeli őket.
  • Memóriahiba: Ritka, de ha előfordul, véletlenszerű lefagyásokat és újraindulásokat okoz – nehéz diagnosztizálni, mert a tünetek nem következetesek.
  • Tápegység-problémák: Egy kiégett tápegység váratlan leállást okoz. Szünetmentes tápegység (UPS) nélkül ez adatvesztéssel is járhat.
  • Túlmelegedés: Poros, szellőzetlen szerverschránkban vagy irodában az eszközök élettartama drasztikusan csökken.

Miért romlik el – és miért lett volna előre látható

A hardvermeghibásodások többsége nem hirtelen jön. Vannak előjelek: lassulás, szokatlan hangok, megnövekedett indítási idő, időszakos lefagyások. Aki felismeri az öt figyelmeztető jelet, az még időben tud reagálni – cseretervet készíteni, adatokat átmenteni, és elkerülni a pánikszerű, drága vásárlásokat.

Az eszközéletciklus-tervezés arra való, hogy a hardvercsere ne váratlan költség legyen, hanem ütemezett kiadás. Egy 5 éves notebook cseréje tervezhető. Egy váratlanul meghalt szerver cseréje – ami hétvégi munkát, expressz szállítást és esetleg adatvesztést jelent – nem az.

A gyakorlatban ez egy egyszerű nyilvántartást jelent: milyen eszközeid vannak, mikor kerültek üzembe, és melyik a kritikus (amelyik nélkül megáll a munka). Ha ezt az IT-felelősöd – legyen belső vagy külső – nyilvántartja, a csere-tervezés nem bonyolultabb, mint az autód szervizidőpontja. Ha nem tartja nyilván, akkor minden meghibásodás meglepetés és pánik.

Fontos: A hardverprobléma nem mindig nyilvánvaló. Egy lassuló gép nem feltétlenül „régi" – lehet, hogy csak kevés memóriája van, vagy a merevlemeze hibás szektorokat tartalmaz. Éppen ezért érdemes a panaszokat komolyan venni ahelyett, hogy „hát, régi már" válasszal elintéznénk.

Szoftverfrissítések és kompatibilitási gondok

„Ne nyúlj hozzá, ha működik" – ezt a mondatot gyakran halljuk. A frissítéseket hajlamosak vagyunk halogatni, mert tartunk tőle, hogy valami elromlik. De a nem frissített rendszer még nagyobb kockázatot rejt.

Miért fontosak a frissítések?

A szoftverfrissítések három célt szolgálnak:

  1. Biztonsági javítások: A gyártók rendszeresen felfedeznek és befoltoznak sebezhetőségeket. Ha egy javítás megjelenik, a sebezhetőség nyilvánossá válik – és a támadók is tudni fogják, hol van a rés.
  2. Hibajavítások: Stabilitási problémák, teljesítménygondok, kompatibilitási hibák – ezeket szintén frissítésekkel orvosolják.
  3. Új funkciók: Ezek általában a legkevésbé sürgősek, de hosszú távon a hatékonyságot javítják.

A probléma nem az, hogy a cégek nem tudják, hogy frissíteni kellene. A probléma az, hogy nincs, aki felelősen menedzselje a szoftverfrissítési folyamatot – tesztelje a kompatibilitást, ütemezze a telepítést, és kezelje az esetleges mellékhatásokat.

A frissítési dilemma: biztonság vs. működés

Ez a KKV-k valós dilemmája: ha frissítesz, fennáll a kockázat, hogy egy új verzió összeakad a meglévő rendszerrel. Ha nem frissítesz, biztonsági rést hagysz nyitva. Mindkettő kockázat – de az utóbbi általában nagyobb.

A megoldás nem a frissítés elkerülése, hanem a folyamatos rendszergazdai felügyelet, amely gondoskodik arról, hogy a frissítések kontrolláltan, tesztelten és a megfelelő időben kerüljenek telepítésre. Így a biztonság és a stabil működés nem zárja ki egymást.

A kompatibilitási problémák külön figyelmet érdemelnek. Előfordul, hogy egy operációs rendszer frissítés után a számlázó program nem indul el, a nyomtató nem működik, vagy a vállalatirányítási rendszer hibásan jelenít meg adatokat. Ezek frusztrálóak – de ha valaki előre teszteli a frissítést egy gépben, mielőtt az egész irodában élesíti, a legtöbb ilyen probléma megelőzhető.

A legrosszabb megoldás: nem frissíteni semmit, mert „eddig működött". Egy olyan rendszer, amely évek óta nem kapott biztonsági javításokat, nyitott ajtó a támadók számára. Ez nem elméleti kockázat – a sebezhetőségek adatbázisai nyilvánosak, és a támadók aktívan keresik azokat a rendszereket, amelyek nem frissültek.

Vírusok, zsarolóvírusok és kibertámadások

A kiberbűnözés nem hollywoodi forgatókönyv. Nem kell hozzá célzott támadás vagy állami hacker – a vállalkozásokat ért támadások többsége automatizált, és válogatás nélkül próbálkozik, ahol gyenge pontot talál.

A fenyegetés valós – és nem csak a nagyokat érinti

Sok cégvezető gondolja úgy, hogy a kisvállalkozása nem elég érdekes a támadóknak. Ez tévedés.

A kis cégek gyakran könnyebb célpontok, mert jellemzően kevesebbet költenek védelemre. A célzott támadások mellett a fenyegetések nagy része automatizált – nem válogatnak, hanem ott próbálkoznak, ahol gyenge pontot találnak.

A támadás típusai közül a leggyakoribbak:

  • Zsarolóvírus (ransomware): Titkosítja a fájljaidat, és váltságdíjat kér a visszafejtésért. Ha nincs backup, a cég működésképtelenné válik.
  • Adathalász (phishing) levelek: Megtévesztően valódi e-mailek, amelyek hamis linkre vagy csatolmányra csábítanak. A fertőzés gyakran innen indul – az e-mail mint belépési pont témáját külön cikkben fejtjük ki részletesen.
  • Jelszólopás és fiókfeltörés: Gyenge vagy újra felhasznált jelszavakkal a támadók hozzáférést szerezhetnek levelezéshez, felhőszolgáltatásokhoz, akár bankszámlákhoz.

Hogyan történik egy támadás a gyakorlatban?

Egy valós zsarolóvírus-eset jól szemlélteti a tipikus forgatókönyvet: egyetlen munkatárs megnyitott egy megtévesztően hiteles e-mail-csatolmányt. A kártevő perceken belül terjedt a hálózaton, titkosította a fájlszerver tartalmát, és 48 órás határidővel követelt váltságdíjat.

A támadás nem volt kifinomult. Nem kellett hozzá egyedi kártevő vagy hónapokig tartó felderítés. Elég volt egy pillanat figyelmetlenség és egy védtelen rendszer.

Mit tehetsz ellene?

A kibervédelem nem egyetlen termék vagy szoftver kérdése. Rétegezett megközelítés kell:

  • Végpontvédelem: Üzleti szintű vírusirtó és fenyegetésészlelő rendszer minden eszközön – nem az otthoni célra tervezett ingyenes változat.
  • E-mail-szűrés: A bejövő levelek automatikus ellenőrzése csatolmányok és linkek szempontjából.
  • Hálózati védelem: Tűzfal, hálózati szegmentáció és frissített firmware a hálózati eszközökön.
  • Felhasználói tájékozottság: A munkatársaknak ismerniük kell az alapvető veszélyeket. Egy rövid, gyakorlati képzés már sokat javít.
  • Mentés: A végső védvonal. Ha a támadás sikerül, a kérdés az: vissza tudsz-e állni tegnapi állapotra? (Erről bővebben a következő szekcióban.)

Fontos megérteni: egyetlen eszköz sem ad önmagában teljes védelmet. A vírusirtó nem véd meg egy jól megírt adathalász levéltől. A tűzfal nem akadályozza meg, hogy valaki megadja a jelszavát egy hamis bejelentkezési oldalon. A védelem akkor működik, ha több réteg van – és a felhasználók is tudatosan részt vesznek benne.

A kisvállalkozások számára jó hír, hogy az alapvető kibervédelem nem feltétlenül drága. A költség nagy részét nem a szoftverek teszik ki, hanem a rendszeres felügyelet és a tudatos konfiguráció. Ez pont az, amit egy kiszervezett IT-csapat hatékonyan tud biztosítani.

Adatvesztés és biztonsági mentés

Az adatvesztés nem „ha", hanem „mikor" kérdése. A különbség a katasztrófa és a kellemetlenség között az, hogy van-e tesztelt mentésed.

Ez az a téma, amelyik a legtöbb cégvezetőt csak akkor érdekli igazán, amikor már megtörtént a baj. Pedig az adatmentés a legolcsóbb biztosítás, amit egy vállalkozás köthet.

Az adatvesztés leggyakoribb okai

Az adatvesztés nem mindig drámai esemény. A leggyakoribb okok egészen hétköznapiak:

  • Hardverhiba: Egy merevlemez meghibásodás – különösen, ha nincs redundancia – azonnali adatvesztéssel járhat.
  • Emberi hiba: Véletlenül törölt fájlok, felülírt dokumentumok, rossz mappába mentett verziók. Mindennapi jelenség, különösen, ha nincs verziókezelés.
  • Zsarolóvírus: A titkosított fájlok funkcionálisan elveszett fájlok – hacsak nincs a hálózattól elkülönített mentés.
  • Fizikai katasztrófa: Áramkimaradás, beázás, tűz. Ritka, de ha előfordul, az egyetlen védelem a fizikailag külön helyen tárolt másolat.

A 3-2-1 szabály

A 3-2-1 szabály: 3 példány az adatokból, 2 különböző hordozón, 1 távoli helyen – ez véd hardverhiba, vírus és fizikai katasztrófa ellen is.

Ez nem elméleti ajánlás, hanem iparági alapszabály. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredeti adatok mellett van egy helyi mentés (pl. NAS-on vagy külső lemezen) és egy távoli mentés (pl. felhőben vagy másik telephelyen). Ha a korszerű mentési megoldásokat nézzük, a felhő-helyi hibrid megoldások ma már kifejezetten elérhetők kisvállalkozások számára is.

Gyakori hiba, amit látunk: van ugyan backup, de ugyanazon az eszközön vagy ugyanabban a helyiségben. Egy NAS, amelyik a szerver mellett áll a szerverschrányban, nem véd a tűz, beázás vagy betöréses lopás ellen. Egy felhőmentés, amelyik szinkronizálva van a helyi fájlokkal, nem véd a zsarolóvírus ellen – mert a titkosított fájlok felülírják a felhőbeli példányt is.

A 3-2-1 szabály pont arra való, hogy ezeket a réseket lezárja. Három másolat, két eltérő technológia, egy fizikailag külön hely – így minden tipikus veszteségforrás le van fedve.

A mentés tesztelése – a legtöbbször elfelejtett lépés

Van backup? Valószínűleg igen. De működik is? Tesztelted a mentés visszaállíthatóságát valaha?

A mentést rendszeresen tesztelni kell, mert egy nem tesztelt backup csak egy illúzió.

A tesztelés azt jelenti, hogy ténylegesen visszaállítasz fájlokat a mentésből, és ellenőrzöd, hogy azok épek, használhatók és aktuálisak. Ha a visszaállítás nem működik, vagy a mentés hetekkel ezelőtti állapotot tartalmaz, akkor a gyakorlatban nincs védelmed.

Az adatmentési stratégia nem bonyolult. De tudatos odafigyelést igényel – és valakit, aki rendszeresen ellenőrzi, hogy minden működik.

Egy egyszerű teszt, amit most is elvégezhetsz: kérdezd meg, ki felel a cégedben a biztonsági mentésért. Ha a válasz „nem tudom" vagy „úgy gondolom, automatikusan megy", az pontos jelzés arra, hogy érdemes átnézni a jelenlegi mentési helyzetet. Nem azért, mert baj van – hanem azért, mert ha egyszer baj lesz, akkor már késő kérdezni.

Hozzáférések, jelszavak és az emberi tényező

A legtöbb IT-biztonsági incidens nem bonyolult hackertámadással kezdődik, hanem egy egyszerű emberi tévedéssel: rossz helyre kattintás, gyenge jelszó, figyelmetlenség.

Ez nem vád a munkatársak felé – hanem tény, amellyel érdemes számolni a rendszerek kialakításánál.

Jelszóproblémák és hozzáférés-kezelés

A jelszókezeléssel kapcsolatos tipikus gondok, amelyekkel nap mint nap találkozunk:

  • Gyenge jelszavak: „123456", a cég neve, a születési dátum – ezek másodpercek alatt feltörhetők.
  • Ugyanaz a jelszó mindenhol: Ha egy szolgáltatásnál kiszivárog az adat, a támadó az összes többi fiókhoz is hozzáfér.
  • Megosztott fiókok: „Admin" jelszó a szerverre, amit mindenki ismer – és senki nem változtatja meg, amikor valaki kilép a cégtől.

Ha egy volt dolgozó még hozzáfér a céges rendszerekhez, az adatszivárgási kockázat. A legkisebb jogosultság elve egyszerű: mindenki csak ahhoz férjen hozzá, ami a munkájához szükséges – se többhöz, se kevesebbhez.

A megoldás nem bonyolult: jelszókezelő alkalmazás a munkatársaknak, kétfaktoros hitelesítés (MFA) minden kritikus rendszeren, és egy egyszerű folyamat arra, hogy kilépéskor az összes hozzáférést azonnal visszavonjuk.

Az offboarding-folyamat különösen fontos – és különösen elhanyagolt. Amikor egy munkatárs kilép, az általános teendők (munkakör átadás, cégautó kulcs, belépőkártya) általában megtörténnek. De az informatikai hozzáférések visszavonása – levelezés, felhőszolgáltatások, VPN, belső rendszerek – gyakran elmarad, vagy csak hetekkel később történik meg. Ez nem adminisztratív kérdés: ez biztonsági kockázat, amelyre a GDPR is kifejezett előírásokat tartalmaz.

Az emberi tényező – a legnagyobb kockázat

A technikai védelem fontos, de a leggyengébb láncszem szinte mindig az ember. Nem rosszindulatból, hanem tájékozatlanságból, figyelmetlenségből vagy rutinból.

Gyakorlati példák, amelyeket rendszeresen látunk:

  • Csatolmány megnyitása egy gyanús e-mailben, mert „számla" volt a tárgyban.
  • Személyes Dropbox vagy Gmail használata céges fájlok megosztására, mert „úgy egyszerűbb".
  • USB-kulcs bedugása ellenőrzés nélkül.
  • Jelszó beragasztva a monitor szélére.

Ezek nem szélsőséges esetek – ezek a hétköznapok. A megoldás nem a büntetés, hanem az egyszerű, értelmesen közölt szabályok és a GDPR adatvédelmi követelmények ismertetése. Egy rövid, gyakorlati tájékoztató – amely konkrét veszélyeket mutat be, nem általánosságokat – már jelentősen csökkenti a kockázatot.

Érdemes tudni: az emberi tényezőt soha nem lehet teljesen kiiktatni. Még a legjobban képzett munkatárs is hibázhat – fáradtan, rohanva, rutinból. Ezért a technikai védelmi rétegeknek úgy kell működniük, hogy egy emberi hiba ne vezethessen azonnali katasztrófához. A többfaktoros hitelesítés, a jogosultságkezelés és az automatikus biztonsági mentés együtt alkotják azt a hálót, ami felfogja a hibák következményeit.

Proaktív IT-felügyelet – a megelőzés szemlélete

Az előző hat szekció mind olyan problémákat mutatott be, amelyeknek jelentős részét meg lehet előzni. A kérdés az, hogy reaktívan – tehát a hiba bekövetkezte után – reagálsz, vagy proaktívan – tehát a hiba kialakulása előtt.

A legtöbb KKV-nál az IT reaktívan működik: ha elromlik valami, hívják a „számítógépes srácot", aki megjavítja. Ez a modell működhet egy ideig – de ahogy nő a cég, nőnek az eszközök száma és a kockázatok, egyre drágábbá és kiszámíthatatlanabbá válik. Egy 5 fős cégnél még elmegy. Egy 20 fős cégnél, ahol fájlszerver, levelezés, számlázó és CRM is fut, már nem.

Mi az a proaktív IT-megközelítés?

A proaktív megközelítés lényege, hogy az IT-rendszert folyamatosan figyelik, karbantartják és frissítik – nem csak akkor foglalkoznak vele, amikor valami elromlik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti:

  • Folyamatos monitoring: Az eszközök állapotát, a hálózat teljesítményét és a biztonsági eseményeket távoli felügyeleti (RMM) rendszer figyeli. Ha egy merevlemez kezd hibákat jelezni, ha egy szoftver elavult, vagy ha gyanús hálózati forgalom jelenik meg – az üzemeltető időben értesül, és beavatkozhat.
  • Tervezett karbantartás: A frissítések, a biztonsági ellenőrzések és a hardvercsere-tervezés része a rendszeres IT-felügyeletnek – nem ad hoc feladatok, amelyek mindig elmaradnak.
  • Dokumentált rendszer: Az IT-környezet nyilvántartott: milyen eszközök vannak, milyen szoftverek futnak, milyen licencek érvényesek, kinek milyen hozzáférése van. Ha baj van, nem a feltérképezéssel telik az idő.

A proaktív modell üzleti értéke

A proaktív IT-felügyelet havi költsége jellemzően töredéke annak, amit egyetlen komolyabb, váratlan leállás okoz – nemcsak pénzben, hanem időben és ügyfélbizalomban is.

A tűzoltás drága. Nemcsak azért, mert sürgős beavatkozást, expressz alkatrészt, hétvégi munkát igényel – hanem azért is, mert a leállás ideje alatt a cég nem termel, az ügyfelek várakoznak, és a munkatársak küzdenek ahelyett, hogy dolgoznának.

A proaktív modell nem szünteti meg a problémákat – de a megoldás óráit percekre, a katasztrófákat kellemetlenségekre csökkenti. A kiszámíthatóság pedig nemcsak pénzügyi előny, hanem vezetői nyugalom is.

Miben különbözik ez a gyakorlatban?

  • Reaktív: A munkatárs jelzi, hogy nem nyomtat. Kiderül, hogy a szerver leállt. Kiderül, hogy a merevlemez meghalt. Kiderül, hogy a legutóbbi mentés 3 hetes. Következmény: 2-3 nap leállás, expressz szerviz, adat-helyreállítás, munkatársak tétlenül ülnek.
  • Proaktív: A monitoring jelzi, hogy a szerver merevlemezén nőnek a hibás szektorok. Tervezett cserét ütemezünk a következő hétvégére. A munkatársak nem vesznek észre semmit. Költség: az alkatrész ára és egy óra munka.

Ez a különbség a gyakorlatban. Ugyanaz a hardverhiba – de az egyik esetben katasztrófa, a másikban rutinfeladat.

Gyakran ismételt kérdések

Mekkora cégmérettől érdemes külső IT-támogatást igénybe venni?

Nincs alsó határ. Már 5-10 munkaállomástól kezdve megéri, ha rendszeres karbantartásra, monitoring-ra és szakértői támogatásra van szükség. A havidíjas rendszergazda modell kifejezetten úgy van kialakítva, hogy kisvállalkozások számára is elérhető és kiszámítható legyen. Ha éppen szolgáltatót keresel, a 10 szempontos döntési útmutatónk segít a választásban.

Mennyibe kerül a proaktív IT-felügyelet egy KKV-nak?

Az ár a munkaállomások számától, a rendszer bonyolultságától és a szolgáltatás tartalmától függ. Általánosságban egy 10-30 gépes cégnél a havi felügyeleti díj jellemzően a bevétel törtrésze – és lényegesen kevesebb, mint egyetlen komolyabb leállás költsége. Érdemes ajánlatot kérni a konkrét helyzetre szabva.

Mit tehetek cégvezetőként, ha nincs IT-s a cégben?

Ez a helyzet a KKV-k túlnyomó többségénél. A megoldás általában kiszervezett rendszergazda szolgáltatás: egy külső IT-csapat, amely ismeri a rendszeredet, figyeli az állapotát, és elérhető, ha probléma van. Nem kell pénzügyi igazgatónak lenned ahhoz, hogy könyvelőd legyen – ugyanez igaz az informatikára is.

Miért támadnak kiberbűnözők kisvállalkozásokat?

Mert egyszerűbb. A nagyvállalatoknál dedikált biztonsági csapat, fejlett védelmi rendszerek és komoly költségvetés áll rendelkezésre. A kisvállalkozásoknál mindez hiányzik – és a támadók ezt tudják. A támadások jelentős része automatizált: nem egy embert céloznak, hanem ezreket párhuzamosan, és amelyiknél találnak rést, ott bemennek.

Milyen gyakran kell tesztelni a biztonsági mentést?

Minimum negyedévente, de kritikus rendszereknél havonta ajánlott. A teszt nem bonyolult: kiválasztasz néhány fájlt, visszaállítod őket a mentésből, és ellenőrzöd, hogy épek és aktuálisak. Ha ez rutinfeladat, egy probléma esetén biztosan tudod, hogy a mentésedre támaszkodhatsz.

Mi a különbség a vírusirtó és az átfogó kibervédelem között?

A vírusirtó egyetlen réteg: észleli és blokkolja az ismert kártevőket. Az átfogó kibervédelem rétegezett: tartalmaz végpontvédelmet, tűzfalat, e-mail-szűrést, hálózati monitoringot és felhasználói képzést is. Az egyik egy zár az ajtón – a másik egy teljes biztonsági rendszer.

Hogyan ismerem fel, hogy az IT-rendszerünk elavult?

Néhány jellemző tünet: a gépek bekapcsolása percekig tart, a szoftverek rendszeresen lefagynak, a munkatársak megkerülő megoldásokat használnak (pl. otthoni e-mail céges fájlokhoz), és az IT-vel kapcsolatos panaszok száma nő. Ha ezek közül kettő-három ismerős, érdemes felmérést kérni – vagy végigmenni a 20 pontos IT-ellenőrzőlistán gyors önértékelésre.

Érdemes felhőbe költöztetni a céges rendszereket?

Általában igen, de nem mindig és nem mindent. A levelezés, az irodai szoftverek és a fájlmegosztás esetében a felhő jellemzően rugalmasabb, biztonságosabb és jobban skálázható megoldást kínál. Szerver-intenzív alkalmazásoknál, vagy speciális iparági szoftvereknél a helyi rendszer mellett is lehetnek érvek. A döntés a konkrét helyzettől függ – ezért érdemes szakértővel átbeszélni.

A következő lépés

Az IT-problémák kezelése nem azzal kezdődik, hogy mindent megváltoztatsz. Azzal kezdődik, hogy átlátod a jelenlegi helyzetet, felismered, hol vannak kockázatok, és eldöntöd, mi a legfontosabb teendő.

Ez a cikk hét területet mutatott be – de a te cégednél nem biztos, hogy mind egyformán releváns. Lehet, hogy a hálózat rendben van, de a mentési stratégia hiányos. Lehet, hogy a hardverpark friss, de a jelszókezelés kaotikus. Az első lépés: azonosítsd, hol van a legnagyobb kockázat, és ott kezdj.

Ha nem tudod, hol kezdj, az is normális. Kiindulásként használhatod a 20 pontos IT-ellenőrzőlistánkat, amely területenként segít felmérni, hol állsz. Ha ennél mélyebb elemzésre van szükség, arra való az IT-felmérés: objektíven, gyorsan megmutatja, mi van rendben és mi nem. Nem a technológiáról szól – hanem arról, hogy cégvezetőként megalapozott döntést hozhass.

A BUSINESS-IT csapata több mint 20 éve kíséri végig kis- és középvállalkozásokat az IT-kihívásaik megoldásában – Mosonmagyaróváron és környékén, valamint országszerte távoli támogatással.

Ha úgy érzed, hogy a céged informatikai helyzete nem áttekinthető, vagy szeretnéd megelőzni a cikkben leírt problémákat, keress minket egy díjmentes, kötelezettségmentes konzultációra.

Kérek egy díjmentes felmérést